„Kati százféle szorongással volt asszony.” Fehér, vörös, habsburg ideológiák nevében háborúzó férfiak között egy fiatal állapotos leány. A fehérterror napjaiban őt kizárólag férfi-terror éri, minden lehetséges változatban. A a népi és női irodalomban egyaránt jelentős novella, a fiatal Németh László 1926-ban írta, történelmi tisztánlátása és igazságossága példamutató. 

„A nagy hegyek kóbor kis lelke”, Jella, a horvát kecskepásztorlány szenvedélyes kapcsolata a természettel, olasz anyjával, akit a falu szájára vett, és különböző, otromba, érett, szótlan, horvát és magyar férfiakkal. A kisregény az egykori Magyarország déli peremén, a dalmát hegyekben, az adriai tengerpart közelében játszódik. Ősi asszonyi vágyakozások – kő és patak sors. Mikroszkopikus írás 1911-ből.

Egy önmagát szemlélő nő apja betegségével, ápolásával, halálával párhuzamosan össze- és szétszedi homályos családtörténetét. Ismétlődéseket talál. Vagy elmozdul-e a függőség, üresség, a bűntudat állapota? Végzetes szerelem Adriával, boxerré olvadó gyűrűk, urna a szobaszekrény tetején – az újjászületés kísérlete olyan mély traumák és konfliktusok felszínre hozásával, rakosgatásával és mérlegelésével, amelyek itt lappanganak közöttünk és bennünk. Talán éppen ez az elemzés lazítja a szöveget olykor humorral, és teszi nyelvezetét finommá és kiegyensúlyozottá. (Gubicskó Ágnes)